A megfelelő szeletelő kiválasztását nagyban befolyásolja, hogy milyen vastag szeleteket szeretnénk kapni. Értelemszerűen a szeletvastagság függ a felszeletelendő terméktől is. Vegyük például a sonkát: akármilyen sonkáról is legyen szó, pl. prosciutto, serrano, pármai vagy egyéb sonkatípusról, nagyon valószínű, hogy ezt hajszálvékonyra, sok esetben szinte átlátszóra szeretnénk szeletelni. Ha veszünk például egy kenyeret, előfordulhat, hogy ezt vastagabb formában szeretnénk elfogyasztani, ezért szükségtelen a lehetvékony szeletelés.
Amennyiben univerzális szeletelőgépet szeretne, amivel ugyanúgy lehet sonkát, felvágottat, sajtot, kenyeret stb. szeletelni, abban az esetben érdemes figyelni, hogy a szeletelési vastagság széles skálán állítható legyen, legalább 0-15 mm, de még jobb a 0-20 mm között. Így biztos lehet benne, hogy bármilyen szeletelési vastagság igénye merül fel akár a későbbiek során, a szeletelőgépével azt meg tudja valósítani.
A szeletelési vastagságot nem csupán a szeletvastagság állító tekerőgomb befolyásolja, hanem a szeletelőgép ütközőfala is.
Ez a fal határozza meg, hogy milyen precízen tudunk szeletelni. Ha ez a fal nem elég stabil, hiába állítja be a megfelelő szeletelési vastagságot, a hozzányomott élelmiszerrel mindig el fog kissé állítódni a vastagság, a hajszálvékony szeletek vágása pedig szinte kivitelezhetetlen feladattá válik. Fontos, hogy a ütközőfal anyagösszetétele ne műanyag legyen, mert a műanyag nem elég masszív anyag ahhoz, hogy a nyomás ellenére is a megfelelő pozícióban maradjon, emiatt a műanyag ütközőfalú szeletelővel a letöbb esetben a hajszálvékony és a precíz szeletelés kivitelezhetetlen. Műanyag helyett javasoljuk az alumínium ütközőfalat.