Az alábbiakban bemutatjuk az elektromos élelmiszer szeletelő részeit és azok funkcióját.
A) Burkolat
A szeletelő burkolata vagy háza készülhet műanyagból vagy fémből. Ebben helyezkedik el a motor, ezért ez a legrobusztusabb része a szeletelőnek.
B) Szeletelésvastagság-beállító gomb
A szeletelési vastagság-beállító gombbal tudjuk meghatározni, hogy milyen vastag vagy éppen vékony szeletet szeretnénk. Jellemzően 0-15 mm vagy 0-20 mm között állítható.
C) Talp
A szeletelő állhat talpon vagy lábon. A talpra szerelt szeletelőgépek általában stabilabbak, illetve könnyebb alájuk tálcát vagy tányért betenni, mivel a láb nem akadályozza ezt. A talpra szerelt szeletelők általában dizájnosabbak, valamint ha tisztán tartjuk, a szeleteket engedhetjük ráhullani a talpra, így tálcát sem feltétlenül szükséges a szeletelő alá tenni. Azok a szeletelők, amik nem talpra szereltek, egy lábon állnak, magasságuk általában néhány milliméterrel kissebb, tekintve, hogy a talp megemeli a szeletelőgép testet. Általában mind a talpra szerelt, mind a lábon álló szeletelők alatt csúszásmentes gumi lábak találhatóak, melyek a csúszásmentes használatért felelnek.
D) Árubefogó
Az árubefogó egy különálló alkatrész, melyet a hordozókocsihoz lehet csatlakoztatni. Ezzel lehet az élelmiszert a késhez tolni, ezért főként kis méretű élelmiszerek esetén biztonságot ad, hiszen az ujjunk nem kerül a körkés közelébe.
E) Hordozókocsi
Gyakran nevezik élelmiszertartónak is. Erre helyezzük az élelmiszert, és ezt kell megfognunk és mozgatnunk a szeleteléshez. Különböző méretekben érhető el; szélessége határozza meg a leszeletelhető anyag méretét. Sok esetben leválasztható a szeletelőgépről és mosogatógépben mosható a könnyű tisztítás érdekében. A hordozókocsi futhat tolósínen vagy vezetőrúdon is. Háztartási használatnál jellemzőbb a tolósínes megoldás, a vezetőrúd inkább már a professzionális szeletelőknél fordul elő. A vezetőrúd kialakításának köszönhetően jobban ellenáll az ütközéseknek és strapabíróbb, ezért nagy igénybevételnél kedvezőbb megoldásnak bizonyul. Néhány otthoni szeletelőnél is vezetőrudat alakíttottak ki a gépen, azonban jellemzően ezek a magasabb árkategóriás modellekben fordulnak elő.
F) Támasztó fal
Az élelmiszer a hordozókocsin helyezkedik el, de a támasztó falnak nyomódik neki szeletelés közben. A precíz szeletelési vastagsághoz szükséges, hogy ez az alkatrész masszív anyagból készüljön, pl. alumínium.
G) Kés
A körkés a szeletelőgép „lelke”. A késnél három dolgot érdemes vizsgálni. Az anyagát, a fogazását, és azt, hogy élezhető-e. Anyagát tekintve tartós, például rozsdamentes acélból készült késsel szállított gépet érdemes választani. Ha a legjobb minőséget szeretnénk, edzett tömör acél késes szeletelőt válasszunk. Egyes (általában magasabb árkategóriás) szeletelők élezhető késsel (és beépített vagy a csomagban mellékelt késélezővel) rendelkeznek. Ha megengedhetjük magunknak, érdemes ezt választani.
Az is fontos szempont, hogy milyen fogazású kést kapunk a szeletelőhöz, hiszen mindegyik típus másban jeleskedik. A sima élű penge töréspont nélkül, egyenletesre van élezve. Csak a sima élű szeletelő-penge (körkés) lehet élezhető. A sima élű pengével lehetővé válik a precíz, hajszálvékony szeletelés, ezért tökéletesen alkalmas sajt, érlelt sonkák, felvágott, vagy például gyümölcsök szeletelésére.
Ezzel szemben a hullámfogazott késtípus jobban ajánlott kenyér szeletelésére, mint sima élű társa, aprólékos munkához viszont kevésbé alkalmas, ne várjunk tőle tökéletesen sima felületű és leheletvékony szeleteket. Jellemzően az alapmodelleket szerelik ilyen késsel.
A fogazott élű késeken néhány milliméter nagyságú apró csúcsok helyezkednek el, melyek között mélyedések találhatók. Ez a késtípus a sima és hullámfogazott közt helyezkedik el, egy jó középút lehet. Vizsgáljuk meg azt is esetleg, hogy vásárolható-e külön körkés a kiszemelt modellhez más fajta fogazással, hiszen amennyiben igen, akkor a gyárilag a szeletelőhöz adottól eltérő fogazással rendelhetünk mellé egy másik kést, így minden élelmiszer szeletelése előtt a hozzá legmegfelelőbb körkést tehetjük a szeletelőgépünkre.
H) Késvédő burkolat
Gyakran késvédőlapnak, késtakaró lemeznek vagy késfedőlapnak is nevezik. Megakadályozza, hogy a leszeletelt élelmiszer a forgó pengéhez tapadjon. Anyaga lehet fém vagy műanyag. Gyakran a felületén barázdák futnak végig, melyek a szeletelendő anyag csúszását segítik. A csökkentett súrlódás elősegíti a hordozókocsi sima mozgását és szükségtelenné válik a túl nagy erőkifejtés. Ennek köszönhetően az utolsó szeletig egyforma végeredményt fogunk kapni.
I) Ki-bekapcsoló gomb
Ezzel a gombbal kapcsolhatjuk ki vagy be a szeletelőt. Ezzel a gombbal folyamatos működésmód érhető el. Előfordul, hogy a hordozókocsin is elhelyeztek egy gombot, melyet folyamatosan nyomva tartva manuális működés érhető el.
J) Hordozókocsi profil
Ezen fut a hordozókocsi, ezért jellemzően kopásmentes anyagból készül. Előfordulhat, hogy a hordozókocsi és a hordozókocsi profil közé beférkőzik az élelmiszermaradék, ezért időnként ezt is érdemes tisztítani. A hordozókocsi levételével könnyen hozzáférhetünk.
K) Gyerekzár
Amennyiben gyermek van a háznál, válasszunk olyan szeletelőt, amibe gyerekzár van beépítve. Kiemelnénk két megoldást, melyek hatásos megoldást jelentenek a gyermekek védelmére:
- a hordozókocsit rögzíteni lehet a penge előtt, melynek köszönhetően a pengéhez nem lehetséges a hozzáférés
- a szeletelőgépet indító gomb "blokkolásával" a szeletelőgépet egyáltalán nem lehet bekapcsolni. Ez a rejtett "blokkoló" kapcsoló nem könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a szeletelőgépen, általában a hordozókocsi alján, az indítógombhoz közel.